2010. április 29., csütörtök

Erdélyi barangolásunk

során Székelyudvarhelyen , Székelyföld évszázados hagyományokra visszatekintő székhelyén jártuk.

Idén Nagypénteken felszentelték a Szejke-fürdő  közelében található Ugron kápolnához vezető út mentén a szabadtéri Székely Kálváriát. Zavaczki Waler szobrászművész által készített, kétméteres sziklatömbökbe vésett stációk nyomán Jézus szenvedéstörténetét kísérhetjük végig.

A hagyományos 14 stációt a domborművek alatt római számok, és egy-egy szó jelzi, amit rovásbetűkkel is felvésett az alkotó: Ítélet, Megterhelve, Megbotlás, Találkozás, Segítség, Együttérzés, Felbukva, Vigasztalás, Összeomlás, Megfosztás, Megfeszítés, Elhagyatva, Gyászban… Ugyanakkor egy-egy évszám is rákerült a sziklakövekre, amely a székely nép sorsdöntő eseményeire utal.

1241–1242 – Tatárjárás; 1526. augusztus 29. – Mohács; 1562 – Székely Támadt-Székely bánja; 1596 – „Véres farsang”; 1690 – Az Erdélyi fejedelemség megszűnése; 1711 – A székely hadrendszer megszűnése; 1764. január. 7. – Madéfalvi veszedelem; 1849. augusztus. 1. – Nyerges-tetői csata.
És a 20. század megpecsételő napjai: 1916. augusztus. 27. – Betörés Erdélybe;  1920. június 4. – Trianoni békediktátum; 1944. augusztus 26. – Uz-völgyi csata; 1947. február 10. – Párizsi békeszerződés; 1956. november 4. és 2004. december 5-i népszavazás.

Nincsenek megjegyzések: